Intézet: Magyar Nyelv-, Irodalom- és Kultúratudományi Intézet (Régi és Klasszikus Magyar Irodalom Tanszék)

Vezető: Dr. Bene Sándor (docens, KRE BTK Régi és Klasszikus Irodalom Tanszék)

Létrejötte: 2020. május 1.

 

Tagjai:

  • Dr. Boros Gábor (professzor, KRE BTK Szabadbölcsészet Tanszék)
  • Dr. Hermann Zoltán (docens, KRE BTK Régi és Klasszikus Irodalom Tanszék)
  • Dr. Pénzes Tibor Szabolcs (adjunktus, KRE BTK Régi és Klasszikus Irodalom Tanszék)
  • Dr. Szabó András (prof. emeritus, KRE BTK Régi és Klasszikus Irodalom Tanszék)
  • Dr. Ács Pál (tudományos tanácsadó, ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont)
  • Zászkaliczky Márton (szerződéses munkatárs, KRE BTK Régi és Klasszikus Irodalom Tanszék)

 

Kutatási tevékenység, profil rövid leírása: 

A sztoikus filozófia megújítása a 16. század utolsó harmadában, a vallásháborúk idején, humanista kísérlet volt az európai szellemi élet közös nyelvének kialakítására, a felekezeti ellentétek áthidalására, a tolerancia alapjainak megteremtésére. Egyúttal az antik hagyományhoz való viszonyt is alapvetően formálta át, a klasszikus örökséget a politikai morál, a hadvezetés és a történeti gondolkodás modern fegyvertárába építette be. A Németalföldről indult irányzat hatása az egész 17. század folyamán érezhető Magyarországon; toleranciatörekvései a politikai és vallási életben érvényesültek; manierista stílusideálja különösen erős szerepet játszott az irodalmi kommunikáció, a költői nyelv és a történetírás retorikájának és módszertanának megújításában. A mozgalom egyik legnagyobb magyar alakja Balassi Bálint barátja és örökségének gondozója, Rimay János volt; de Szenci Molnár Albert és Zrínyi Miklós munkásságának is erős sztoikus vonatkozásai vannak. A sztoicizmus kései hatása pedig közvetve érvényesült, hiszen a felvilágosodás korának irodalom- és nyelvújítási törekvései ezekhez a szellemi elődökhöz nyúltak vissza példáért és ideálért.

A kutatócsoport ezt a kettős megújulási folyamatot, a 17. századi modernség hagyományteremtését és a 18. századi modernizálás hagyománykereső gesztusát kívánja vizsgálni, tudományos konferenciák, illetve az azokból születő publikációk révén. Elkészíteni tervezi továbbá Szenci Molnár Albert levelezésének és Rimay János költői életművének kritikai kiadását, valamint egy forráskiadás-sorozatot a hosszú 17. század olyan teológiai és politikai szövegeiből (vallási vitairatok és politikai tárgyú prédikációk), Magyar politikai könyvtár címmel, amelyek a sztoikus hatás modernizáló erejét mutatják.

A kutatócsoport frissen létesült, az első tervezett közös rendezvényét a koronavírus járvány miatt 2020 helyett a 2021-es évben tervezi megrendezni, Sztoicizmus és manierizmus Magyarországon, 1957–1987 címmel, tudománytörténeti alapozásként (az előadások a téma iránti magyarországi érdeklődés esztétikai, ideológiai, politikai, kultúrpolitikai motivációit és tudományos eredményeit, a különböző hazai iskolák és iskolateremtő tudósok késő-reneszánsz- és barokk-koncepcióit vizsgálják majd.) Részt vesz továbbá a Nemzetközi Neolatin Társaság (IANLS) 18. konferenciáján („Half a Century of Neo-Latin Studies”; Leuven, 2022, július 31-augusztus 5), ahol – meghívott külső tagokkal kiegészülve – hat előadással mutatja be a sztoicizmus hazai recepciójának első hullámát (szekciócím: „Hungarian descendants of Pallas”: Justus Lipsius in the early modern Hungarian intellectual life”).

 

A kutatócsoport keretében eddig megjelent közös publikációk: 

 

 

Források a 17. századi politikai magyar gondolkodás történetéhez, II, szerk. Báthory Orsolya, Bene Sándor, Kármán Gábor, Zászkaliczky Márton (Budapest: Reciti Kiadó, 2020), Magyar politikai könyvtár, 1.

 

A kutatócsoport keretében eddig megjelent egyéni publikációk:

Zászkaliczky Márton, „A Bocskai felkelés politikai nyelvei: Vázlat”, in: Kármán Gábor–Zászkaliczky, Márton (szerk.), Politikai nyelvek a 17. század első felének Magyarországán (Budapest: Reciti Kiadó, 2019 [megjelenés: 2020]), 11–84.

Bene Sándor, „Szinkretisták és szamaritánusok: Címszavak a kora újkori magyar politikai szótárból”, in: Kármán Gábor–Zászkaliczky, Márton (szerk.), Politikai nyelvek…, 327–379.

Bene Sándor, "Többágú modernség: Kazinczy és Kölcsey Zrínyi-képe", Napút: Irodalom, Művészet, Környezet, 22 (2020/4): 43-47.

Bene Sándor, „A láthatatlan könyvtár: Utószó és előszó”, in: Források a 17. századi politikai magyar gondolkodás történetéhez, II, szerk. Báthory Orsolya, Bene Sándor, Kármán Gábor, Zászkaliczky Márton (Budapest: Reciti Kiadó, 2020), 317-327.

Bene Sándor, "A harmadik szirén: Zrínyi Miklós verseskönyvének díszcímlapja", Irodalomtörténeti Közlemények, 124 (2020): 699-722.

Bene Sándor, „Szirének, főnixek, könnyek: Zrínyi Miklós költészete a kortárs poétika összefüggésében”, in Zrínyi Miklós és a magyarországi barokk költészet: Tudományos konferencia, Eger, 2020. szeptember 3–5., szerkesztette Bene Sándor és Pintér Márta Zsuzsanna (Eger: Líceum Kiadó, 2021), 105–135.

 

Következő események


Összes esemény

Napi biztatás

 

Nyelvvizsgaközpont

Közösségi Média

Sport a Károlin

Sport a Károlin