A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, valamint a tanárképzés rendszeréről, szakosodási rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről megjelent 8/2013. (I. 30.) Korm. rendelet alapján 2013 szeptemberétől indult el az új tanárképzési rendszer, az osztatlan tanárképzés, lehetővé téve, hogy az érettségit követően lépjenek be a hallgatók a tanárképzésbe. A közismereti tanárképzésben mesterfokozat és tanári szakképzettség osztatlan, kétszakos képzésben szerezhető, amelynek két formája indul: a 4+1 éves képzésben általános iskolai és az 5+1 éves képzésben középiskolai tanárképzés. A plusz egy év az összefüggő egyéni szakmai gyakorlatot jelenti. Amennyiben a hallgató egyik szakja általános iskolai, másik pedig középiskolai tanári szakképzettséget ad, a képzési idő 11 félév. A képzés 6. félévében kell a hallgatónak eldöntenie, hogy általános iskolai vagy középiskolai tanárszakot kíván elvégezni.
Osztatlan tanárszakok:
• angol nyelv és kultúra tanára,
• holland nyel és kultúra tanára,
• magyartanár,
• média-, mozgókép- és kommunikációtanár,
• német nyelv és kultúra tanára,
• történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára
A részletes képzési leírásokat lásd külön szakonként.
Képzési idő:
10 félév - ha mindkét tanárszak általános iskolai
11 félév – ha az egyik tanárszak általános iskolai, a másik tanárszak középiskolai
12 félév – ha mindkét tanárszak középiskolai
Meghirdetett munkarend: nappali
A képzés állami ösztöndíjas és önköltséges finanszírozási formában is indul.
Választható közismereti szakterületek és főbb ismeretkörök:
• történelem, magyar, német, angol
• pedagógia
• pszichológia
• szakmódszertan
Elhelyezkedési lehetőségek: Általános iskolai tanárként (10 félév), (ha mindkét tanárszak általános iskolai) általános és középiskolai tanárként (11 félév), (ha az egyik tanárszak általános iskolai, a másik tanárszak középiskolai), középiskolai tanárként (12 félév) (ha mindkét tanárszak középiskolai), a felnőttképzés, felsőoktatás területén.
