Készült: 2016-02-16
Módosítás: 2016-02-16

Az Ma képzésbe egyetemünk hallgatói is az állami felvételi eljárás keretében kerülnek be. Egyetemünkön lehetőség van MA diszciplináris és MA történelem tanári szakok közül választani.

Az új képzési rendszer a kisebb létszámú évfolyamokkal lehetővé teszi, hogy fokozottabb figyelmet kapjanak hallgatóink. A képzésben a kontaktórák mellett tervezett gyakorlati foglalkozások különösen alkalmasak az egyéni érdeklődés, kutatói predesztináltság támogatása, a külső kutatóhelyekkel, levéltárakkal történő kapcsolatok egyéni kiépítésére.

A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

MA tanár szak
A történelem tanári szakon összesen 140 szakterületi kredit pontot kell megszereznie a hallgatónak a megadott félévek során, ezen felül kell még a pedagógiai és pszichológiai tanegységeket teljesíteniük. A nem BA történelem alapszakról érkező hallgatók esetében a tanulmányi bizottság dönti el, hogy 5, 4 vagy 2 szemeszter alatt tudják teljesíteni a szak követelményeit.

Szakterületi ismeretek
– A magyar, illetve egyetemes történelmi korszakok politika-, gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténetére épülő, egy-egy korszakkal (ókor, középkor, újkor, modern kor) vagy régióval (Magyarország, Európa, Ázsia, Amerika stb.) vagy témakörrel (gazdaság és társadalomtörténet, eszmetörténet, hadtörténet, egyháztörténet stb.) kapcsolatos, tudományos mélységű ismeretek.

– A forráselemzés típusainak (írott, képi, multimédiás, tárgyi stb.) ismerete és gyakorlati alkalmazása. Az egyes korszakok és tárgykörök forrásai, forrástípusai. Az új szemléletű, ún. forrásközpontú történelemtanítás követelményei.

– A történelem segéd- és rokontudományainak ismerete (topográfia, kronológia, paleográfia, genealógia, heraldika stb., valamint régészet, néprajz, művészettörténet, történeti antropológia stb.), amelyek a tanár tudásának kibővíthetőségét és a tanítás során azok hasznosíthatóságát biztosítják. A legújabb történetírói irányzatok (mentalitástörténet, mikrotörténelem, nőtörténet, történeti demográfia, kisebbségtörténet stb.) és feldolgozási módszerek, ill. ezek alkalmazási lehetőségei.

– A történelem tantárgy által közvetített általános és specifikus ismeretek és képességek: ismeretszerzés és -feldolgozás (a források és feldolgozások megkülönböztetése; forráskritika, tájékozódás könyvtárakban, kézikönyvekben, lexikonokban, atlaszokban, ismeretterjesztő és tudományos folyóiratokban, internetes keresőprogramokban, CD-ROM-ok kezelésében; a feldolgozás során a lényeges és lényegtelen jelenségek elhatárolása; az oksági viszonyok az okok és következmények bonyolult rendszerében való eligazodás; alternatívák, az egyén és a csoport szerepének és felelősségének megértése, a tettek mögött meghúzódó szándékok felismerése).

– Kifejezőképességek: a források és feldolgozások által közvetített adatok, gondolatmenetek, nevek felidézése; a problémák és kihívások világos megfogalmazása, az erre adott magyarázat, következtetés, érvelés szóbeli formáinak elsajátítása, a történelem és a társtudományok legfontosabb fogalmainak és szakkifejezéseinek ismerete; az írásbeli kifejezőképességek: a vázlat- és feleletterv-készítés, kivonatolás, jegyzetelés, táblázatkészítés technikái, szövegszerkesztő programok alkalmazása; a képi kifejezés módszerei: diagramok, grafikonok elemzése, készítése, képi ismerethordozók gyűjtése, válogatása, készítése.

– Tájékozódási képességek: térben és időben való tájékozódás kronológiai és topográfiai adatok segítségével, a történelmi események és a földrajzi viszonyok kölcsönhatásának felismerése, szinkronszemlélet, ökológiai szemlélet s ezek továbbfejlesztése.

– A történelem tantárgy kapcsolata, kapcsolódása a társadalomtudományokhoz és a művészeti oktatáshoz; a történettudomány és -tanítás nemzetközi tendenciái, különös tekintettel az EU gyakorlatára.

Szakmódszertani ismeretek
– A történelem tanításának módszertana: a történelemórán folyó kompetenciafejlesztés módszerei, a történelemtanítás tervezésének kérdései. A történelemtanítás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei.

– Tanítási technikák, módszerek, mikrotanítás. Történelemtanítási ismeretek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka), tantervek, tanmenetek, tematikus tervek, óratervezetek, óravázlatok készítésének módszertana.

– Tananyagkészítés, projektmunka és a személyre szabott oktatás. A csoportos oktatás jellemzői, a csoportdinamika szerepe az oktatásban. A történelem tanításának jelentősége a személyiség fejlesztése érdekében.

– A történelem oktatása a középiskolákban, a szakképző intézményekben és a felnőttképzésben.

Következő események


Összes esemény

Napi biztatás

 

Nyelvvizsgaközpont

Közösségi Média

Sport a Károlin

Sport a Károlin