Szenvedélyesen szeretek szótárt szerkeszteni

Interjú a BTK Angol Tanszékének alapítójával, a 92 éves Magay Tamás szótárszerkesztővel.


A közelmúltban jelent meg Magay Tamás 90. születésnapján tartott köszöntő konferencián elhangzott előadásokat tartalmazó kötet Az ige vonzásában címmel. A kiadvány megjelenése kapcsán beszélgetett Kiss Gábor, a TINTA Könyvkiadó igazgató-főszerkesztője Magay Tamással, a magyar szótárírók doyenjével.

Kiss Gábor: Amikor megkapta a köszöntő kötetet, mi jutott eszébe Az ige vonzásában cím láttán?

Magay Tamás: Végtelenül jólesett ez a címadás, amelyet a legkedvesebb tanítványom, P. Márkus Katalin és férje, Pintér Tibor adott a köszöntő kötetnek. Egész életemben a Szentírást, az Igét tartottam vezérfonalamnak, sokszor a nehéz helyzetekben is. Nyelvileg kis i-vel kell írni Isten igéjét, kivéve, amikor Jézus Krisztusban válik személyessé, ölt testet az Ige, ekkor nagy I-vel írjuk. Az ige nyelvtani jelentése szótári munkásságomra utal.

Kiss Gábor: Tíz évvel ezelőtt, a 80. születésnapjára megjelent kötet a Szavak pásztora címet viselte. Magáról a pásztor szóról mi jut eszébe?

Magay Tamás: Mindenekelőtt az az ember, aki őrzi és terelgeti a rábízott nyájat. A metafora könnyen érthető: ahogy a pásztor terelgeti a nyájat, a lelkipásztor is terelgeti a gyülekezetet, amelynek vezetője. Angolban pastor, munkája a ’pastoral duty’, a pasztorálás, pasztorizáció, vagyis a lelkipásztori feladatok összessége. Lelkigondozás, lelkigondozó is olyan ismert fogalmak, amelyek a lelkipásztorsághoz kötődnek. Az igazi lelkipásztor s egyben lelkigondozó az, aki fáradhatatlanul utánamegy gyülekezete minden egyes „báránykájának”, főleg az elveszett bárányoknak (Lk 15,1-7). A kötet címéhez magyarázatképpen még azt fűzném hozzá, hogy magam is lelkészi végzettséggel is rendelkezem, így aztán kétszer is igaz, hogy életemet az ige vonzásában élem.



Kiss Gábor: Engedjen meg egy igen személyes kérdést. Mit jelent az Ön életében a hit?

Magay Tamás: Ez valóban nagyon személyes kérdés, ahogy nehéz megmagyarázni, hogy mit jelent az embernek a levegő, az oxigén, a napfény. A hit egy nagyon összetett fogalom. A magyar nyelv értelmező szótára a hit-et 6 fő jelentésre és 10 jelentésárnyalatra bontja. Két jelentését emelem ki: az egyik a „meggyőződés valamely isteni hatalom létezéséről és a rá vonatkozó vallási tételek igaz voltáról”. A másik: „vmely vallásfelekezettől vallott és hirdetett vallási tételek rendszere: vallás, keresztény hit”. De személyessé téve: a hit életforma, magatartás, életvezetés, egy bizonyos viszonyrendszer: hogy viszonyulok Istenhez és/vagy az emberekhez, a felebarátomhoz, gyermekeimhez. A hit olykor mentőöv a vízben fuldoklónak. A Biblia klasszikus, Pál apostoli meghatározása, és a Károli-biblia veretes fordítása szerint: „A hit pedig a reménylett dolgoknak valósága, és a nem látott dolgokról való meggyőződés” (Zsid 11,1). (Az új fordítású Bibliában: „A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés.”)

Kiss Gábor: A TINTA Könyvkiadót 2015-ben kereste meg egy olyan kétnyelvű szótár kéziratával, amely a magyar és az angol nyelv bibliai eredetű szólásait, közmondásait, bölcsességeit tartalmazza. Milyen szerepet tölt be az Ön életében a Biblia?

Magay Tamás: Már az előbbiekből is kiderül, hogy abszolút központi szerepet tölt be nálam a Biblia, az Ige/ige, amely iránytű, vezérfonal, mindennapi (lelki) kenyér. S az valami csodálatos benne, hogy mindig van mondanivalója a mindennapos életemben. Nem lehetett véletlen, hogy 87 évesen abban a közegben, amelyben munkás életemet leéltem – a szótárírásban, a szerkesztésben – szótári formába öntsem életem mintegy lezárásaképpen a bibliai eredetű közmondásokat, bölcsességeket, igazságokat, amelyek immár a köznyelv elemeit is képezik. A köznyelvből indultam ki, s érkeztem meg a Bibliához. Teológiával kezdődött az életem, s Arany Jánossal mondhatom, mit is kívántam: „Munkás, vidám öregséget. Hol, mit kezdtem, abban véget… Ennyi volt csak…” Ez a kis kötet, amelyért nem tudok elég hálás lenni Isten után a TINTA Könyvkiadó igazgatójának, voltaképpen egy hitvallás is egyben, azt hozta nyilvánosságra, amiben én személyesen hiszek.




Magay Tamás: Bibliai eredetű kifejezések, közmondások,
bölcsességek magyarul és angolul

Kiss Gábor: Melyek azok a fordulópontok, események, melyek jelentősen befolyásolták életsorsát?

Magay Tamás: Igyekszem kronológiai sorrendben haladni. Hosszú, tartalmas és boldog életemnek három fordulópontját szeretném kiemelni. Felhőtlen gyerekkoromnak lezárásaképpen 1946-ban érettségiztem szülővárosomban, Kaposvárott. Bölcsésznek, tanárnak készültem, beiratkoztam az ELTE-re, és – ami nagy dolognak számított – felvettek az Eötvös Collegiumba. Ez volt az első nagy fordulópont.

Ám a Collegiumba is betört a marxista-leninista ideológia, és a nagyhangúak vezette diákönkormányzat döntésére „úrifiú” származásom miatt kizártak a Collegiumból, ahol pedig igen ígéretesnek mutatkozott az első félév megkezdése. Egy világ omlott össze bennem. De Isten ebben a helyzetben is mellettem volt, a rosszból is jót hozott ki. Ha már angol szakosként indultam, sikerült angol nyelvterületre kijutnom, Skóciába, ahol fél évet töltötten egy farmon kemény fizikai munkával, ami nagyon jót tett nekem. Majd elnyertem egy ösztöndíjat az edinburgh-i egyetem teológiai fakultására (New College). Két év kint tartózkodás után, nyelvileg felkészülve folytattam angol tanulmányaimat a hazámban. És itt jött a második komoly fordulópontja az életemnek. Egykori kollégiumi tanárom, Országh László felkért arra, hogy az 1948-ban megjelent Angol–magyar kéziszótárából egy kis szótárt szerkesszek. Ekkor 1954-et írtunk, és ezzel kezdődött szótárszerkesztői pályafutásom. 1957-ben felvettek az Akadémiai Kiadó szótárszerkesztőségébe. A harmadik fordulóponthoz 1962-ben érkeztem, amikor is 34 évesen megnősültem. Egy angyali teremtést, Domokos Katalint vettem feleségül, aki maga is szakmabeli volt: magyar–francia tanár. Családot alapítottunk: született két gyönyörű lányunk, Eszter és Judit. Boldog család voltunk, szeretetben, vidámságban. Elég sokáig tartott, amíg végre megteremthettük otthonunkat egy szép budai negyedben, dolgoztunk érte keményen. Gyermekeimtől hét gyönyörű unokát, hat remek fiút és egy csodálatos kislányt kaptunk. Az unokák majdnem mind megházasodtak, és eddig négy tüneményes dédunokával (két lány, két fiú) ajándékoztak meg – sajnos már csak engem. Katikám a hét unokának még örülhetett, de 54 év kimondhatatlanul boldog házasság után a betegség legyőzte őt.



Magay Tamás és felesége



Kiss Gábor: A fordulópontok mellett kik voltak azok a személyek, akik befolyásolták életét, akiktől sokat tanult?

Magay Tamás: Bölcsész vonalon mindenekelőtt mesterem, Országh László. Aztán Keresztury Dezső, az Eötvös Collegium igazgatója és a magyar irodalom professzora. Ruttkay Kálmán, régi kollégista barátom. Egyházi vonalon: Pap László, a budapesti Református Teológiai Akadémia (Ráday Kollégium) igazgatója, ószövetségi professzor, az Egyházak Világtanácsának magyar képviselője, az ökumenikus gondolat egyik úttörője. James S. Stewart, az edinburgh-i egyetem teológiai fakultásának újszövetségi professzora (New College), és egyben spirituális vezetőm volt ugyanott. Akadémiai vonalon, mint az MTA általam újjáalapított Munkabizottságának két cikluson át volt elnöke mellett működő közvetlen munkatársam, a Bizottság titkára Fábián Zsuzsanna, az ELTE olasz tanszékének egyetemi tanára, férjével együtt családunk jó barátja. Továbbá Bárdosi Vilmos, az ELTE francia tanszékének professzora, Fabiny Tibor, a KRE Anglisztika Intézetének professzora, Beryl T. Atkins, egyszerűbben: Sue Atkins, a Collins—Robert francia szótárak főszerkesztője (UK), Robert Burchfield, az OED főszerkesztője (Oxford), valamint Peter A. Sherwood (UK), akiről részletesebben szólok majd még később. Az itt felsoroltak csupán kiragadott személyek azon tanárok és kollégák hosszú névsorából, akik a két köszöntő kötetben (Szavak Pásztora és Az ige vonzásában) valamilyen formában szerepelnek.

Kiss Gábor: Évtizedekig volt közvetlen munkatársa Országh László professzornak. Hogy tudná Országh László személyiségét jellemezni?

Magay Tamás: Rendkívül szigorú és igényes volt szakmai dolgokban, megkívánta a lelkiismeretes és szorgalmas munkát mind tanítványaitól az egyetemen, mind munkatársaitól a kiadóban. Egyik nagy érdeme, hogy megvetette az alapját Debrecenben az amerikanisztikának. Munkatársai és tanítványai rajongtak érte. Egy dolgot tudni kell Országh Lászlóról: az közismert mindenki előtt, aki szótárt használ, hogy Országh = angol szótár. Azt azonban kevesen tudják, hogy az anyanyelv eddig legnagyobb szótárának, a 7 kötetes A magyar nyelv nyelvértelmező szótárának (1959–1962) ő volt az egyik főszerkesztője a legnagyobb magyar nyelvész, Bárczi Géza akadémikus mellett.

Kiss Gábor: Szótárszerkesztői tevékenységének jelentős része a Kádár-korra esik. Volt rá eset, hogy a politika beleszólt a szótár szerkesztésébe?

Magay Tamás: Különös módon én nem emlékszem ilyesmire. Egyszerűen szükség volt (jó) szótárakra, s ahhoz jó, megbízható nyelvtudás és megalapozott műveltség kellett, amit nem lehetett csak úgy leakasztani a fogasról. Aztán az is köztudomású, hogy egy szótárba kellemetlen, negatív töltetű szavakat is fel kell venni, kiváltképpen egy nagyszótárba, így a politikailag nem okvetlenül korrekt szavakat is. Az ilyen szavakat minősíteni kellett, és akkor már elfogadhatóvá váltak. Ez az eljárás, a szótári minősítés lexikográfiailag korrekt volt, és így minden nyelvi rétegből vagy szakmából származó szó vagy szókapcsolat bekerülhetett a szótárba, anélkül hogy a szerkesztőt kerékbe törték volna. Csak néhányat említenék a minősítések közül példaként, ezek mind rövidítések: átv, durva, infor, irod (irodalmi), iron (ironikus, gúnyos), jog, mezőg, műsz, pejor (pejoratív, elítélő), pol (politika), sértő, tabu, tört, vál (választékos) stb.

Kiss Gábor: Sok-sok szótár címlapján olvashatjuk a nevét, hol egyedül, hol társszerzőként. Tudja-e egyáltalán, hány szótáron szerepel a neve?

Magay Tamás: Korábban csináltam egy gyors összegezést részben a bibliográfiám, részben önéletrajzom alapján. E szerint 1955 és 2006 között az Akadémiai Kiadóban szerkesztettem, illetőleg a szerkesztésben részt vettem munkatársként, lektorként 45 megjelent szótárban. Lehetetlen utánaszámolni az új kiadásoknak, utánnyomásoknak, de azt tudom, hogy 2006 és 2020 között további 10 tétellel gazdagodott szótáraim száma, ami mintegy 55 szótárt tesz ki.

Kiss Gábor: Melyik szótár összeállítása volt a legnagyobb kihívás az ön számára? És melyik szótárára a legbüszkébb?

Magay Tamás: Hármat említek: a Magay–Országh Magyar–angol szótár (2000, majd az 5., átdolgozott kiadás 2012-ből, amelyre Országh neve kegyeletből került rá (hiszen ő 1984-ben meghalt), s azért ez a legjobbnak tartott szótáram, mert a magyar/angol szótárirodalomban elsőként anyanyelvi lektora volt a szótárnak: Peter A. Sherwood (University of London, UK, Ész-Karolinai Egyetem, Chapel Hill, USA), aki hihetetlen érzékeny angol és magyar nyelvi tudásával és műveltségbeli felkészültségével nagyon magas színvonalúvá emelte szótáramat. További érdekessége és újítása még ennek a (kézi)szótárnak, hogy angol címszavai kattintásra „megszólalnak” BBC angolsággal, tehát egy hangosszótárról van szó. A másik: Magyar–angol szólásszótár Horváth Barnabás unokámmal, munkatársammal, Akadémiai Kiadó, 2017. Ez egyébként párja a 2009-ben ugyancsak az Akadémiai Kiadónál megjelent Angol–magyar szólásszótárnak.

Kiss Gábor: Mindig örömmel mesél két leányáról. Közülük van, aki az ön szakterületén dolgozik?

Magay Tamás: Eszter lányom, aki ma rektori titkárságvezető, egy ideig belekóstolt szótárszerkesztésbe, a Grimm Kiadónál. Éreztem, hogy van hozzá tehetsége, s például P. Márkus Katalinnal szerkesztettek egy Angol–magyar tanulószótárt 2007-ben, amely szótárt a Magyar Tudományos Akadémia Szótári Munkabizottsága a 2007. évben „Kiváló Magyar Szótár” díjjal jutalmazta. A másik lányom, Judit, kiváló gyógytornász, akinek a munkája a hivatása. Gyermekeikkel és unokáikkal, az én édes unokáimmal és dédunokáimmal sok-sok felejthetetlen órát töltünk együtt.

Kiss Gábor: Amikor éppen nem szótárt szerkeszt, szabadidejében mivel foglalkozik, van-e hobbija?

Magay Tamás: Jogos a kérdés, amikor nem szótárt szerkesztek, akkor is szótárral foglalkozom elméleti szinten, a szabadidőm rovására. 1990-től immár nyugdíjasként, még jobban rákapcsoltam a lexikográfiára. Ekkor születtek olyan projektek, mint az Angol–magyar nagyszótár, és emellett PhD-értekezés és egyéb publikációk, akadémiai szótári munkabizottsági munka, és 10 év egyetemi munka: 1993-ban megalapítottam a Károli Gáspár Református Egyetem angol tanszékét, azt vezettem, és oktattam lexikológiát és lexikográfiát, Magyarországon először egyetemi tantárgyként. A megrögzött szótározás mellett azonban mindig jutott idő családi együttlétekre, kirándulásokra főleg a Mátrában és a Balatonon, valamint hangverseny- és operalátogatásokra. Egy kis sport is belefért az életünkbe: úszás, kajakozás, kerékpározás. Én a gyerekkorom nagy élményét, a lovaglást sajnos nem folytathattam, de lovas versenyeket, fogathajtó bajnokságokat családostul látogattunk. Nekem személyesen legnagyobb hobbim a zene hallgatása. Most különösen, hogy egyedül élek: minden szabad időmben valamilyen zene szól. Fiatal koromban tíz évig hegedültem, közel álltam ahhoz, hogy zenei pályára menjek. Amúgy zenei mindenevő vagyok: ugyanúgy élvezem a minőségi könnyűzenét, mint a klasszikus zenét, például Beethoven 9. szimfóniáját Claudio Abbado vezényletével. Nagyon fontos, hogy kik az előadók.

Kiss Gábor: Több mint kilenc évtized alatt hatalmas élettapasztalatra tett szert. Az ön fiatalsága egészen más világra esett, mint a mai. Mire hívná fel a fiatalok figyelmét abból a sok tapasztalatból, amelyet szerzett?

Magay Tamás: Sose higgyenek a félrevezető nagyhangúaknak! „Mindent megpróbáljatok, ami jó, azt megtartsátok. Mindentől, ami gonosznak látszik, őrizkedjetek” (1Thessz 5,21-22). Az igazukhoz ragaszkodjanak, de mindig hallgassák meg a másik felet is. Az ember testből és lélekből áll. Mind a kettőre vigyázzanak.

Kiss Gábor: A köszöntő kötet megjelenésével szinte egy időben jelent meg a TINTA Könyvkiadónál Horváth Barnabás társszerzővel a Magyar–angol orvosi szótár (2020). Most ennek a „megfordításán”, az Angol–magyar orvosi szótáron dolgozik. Ebből arra következtetek, visszatekintve hosszú életútjára, hogy Ön szeret szótárt szerkeszteni. Így van?

Magay Tamás: De még mennyire! Még alliterációnak is szép (Szeretek szótárt szerkeszteni.) Sőt, ezt még fokozhatnám is: Szenvedélyesen… Ez az egyetlen dolog, amihez – úgy érzem – értek. Bármikor abba lehet hagyni, és bármikor lehet folytatni. És úgy gondolom, ez az a munka, foglalatosság, ami az agyam működését is rendben, sőt életben tartja. Azt már leírtam, mennyire szeretem gyermekeimet, unokáimat és dédunokáimat. Hasonló érzés fog el, amikor megjelenik egy-egy új szótáram.

 

Magay Tamás: Magyar–angol orvosi szótár

 

Magay Tamás TINTA-szótárai kedvezményesen megvásárolhatók a kiadó webboltjában: www.tinta.hu!

 

Az interjút Kiss Gábor, a Tinta Kiadó igazgatója készítette (Forrás: https://anyanyelvcsavar.blog.hu/2020/12/04/szenvedelyesen_szeretek_szotart_szerkeszteni)

Következő események


Összes esemény

Napi biztatás

 

Nyelvvizsgaközpont

Közösségi Média

Sport a Károlin

Sport a Károlin