Prof. Dr. Gergely András emlékére

Türelemmel viselt hosszas betegség után 2021. május 3-án, 75. életévében elhunyt Gergely András, a történelemtudományok doktora, a Károli Gáspár Református Egyetem professor emeritusa.
Professzor urat május 31-én a szegedi Református Temetőben helyezték örök nyugalomra.

Professzor úr emlékére a temetésén Egyetemünk Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának dékánja, Dr. habil. Horváth Géza által elmondott búcsúbeszédet alábbiakban teljes terjedelmében közöljük:
 

Tisztelt Gyászoló Család, Barátok, Tanítványok, Gergely András professzor úr Tisztelői!
 
Engedjék meg, hogy a Károli Gáspár Református Egyetem, a jelenlévő Kurucz György professzor úr, az Egyetem rektorhelyettese nevében, illetve az Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara nevében mint a Kar dékánja röviden méltassam Gergely András professzor úr tudományos tevékenységét.
 
Gergely András kutatóként, történészként alapvetően a 19. század első felének magyarországi társadalmi, politikai és gazdasági folyamatait vizsgálta. Munkássága során a történelmi korszakok struktúráinak és azok működési mechanizmusainak alapos forráskutatásokon nyugvó tárgyszerű leírására, értelmezésére törekedett. A modern polgári Magyarország megteremtéséhez vezető politikai küzdelmet, közelebbről a rendi alkotmányos keretek között folyó reformországgyűlések vitáit a szembenálló felek érvrendszere, illetve politikai gyakorlata révén, de mindig az emberi habitus, az egyes szereplők rekonstruálható személyiségjegyeinek figyelembe vételével vizsgálta.  
 
Ez a történetírói megközelítés figyelhető meg már első jelentős értekezésében, amely gróf Széchenyi István eszmerendszerének kialakulását, fejlődésrajzát mutatja be. Az alapvető forrás számára a történelmi személyiség egy életen át vezetett, több ezer oldalas naplója, melynek révén azonban nemcsak egy főnemesi származású, a kor elitjéhez tartozó fiatalember útkeresését jeleníti meg, hanem a korszellem valamennyi sajátosságára igyekszik rámutatni. Gergely András meggyőzően érzékelteti, hogy a véres francia háborúk lélektani terhe, a fiatalságra jellemző elutasítás és türelmetlenség miként formálja Széchenyi világlátását, aki Magyarország társadalmi, gazdasági, szellemi, mentalitásbeli átalakítását célzó programját – Gergely András által is idézett – Arany János szavával a „hármas pyramid”-ban, Hitel, Világ, Stádium című műveinek lapjain, közvetlen és személyes tapasztalatok révén jeleníti meg. S bár a gróf maga is élt teátrális és ünnepélyes eszközökkel céljainak elérése érdekében, életművének nagyszerűsége mégis inkább abban rejlik, hogy nem volt „politikai romantikus”, még ha a romantika korában vállalkozott is cselekvésre. Gergely András megfogalmazása szerint „Széchenyi eszmerendszere a polgári átalakulás és a polgári társadalom egyik első eszmei-filozófiai anticipációja Magyarországon. Töretlen optimizmusa, a haladásba vetett hite, a nemzetiség értékeinek, a társadalmi összefüggések egész sorának zseniális felismerése egy egész történelmi korszak kimagasló eszmei teljesítményévé avatja Széchenyi elméleti munkásságát.”
 
Gergely András egy másik, szemléletformáló művében a liberális reformellenzék gazdaságpolitikai törekvéseinek különleges példáját vizsgálja a fiumei vasút létesítésének problematikáján keresztül. Az 1840-es évek elejétől a gazdasági önrendelkezés kérdése ugyanis fokozatosan előtérbe került. Gergely András e könyvében a reformellenzék meghatározó alakjává váló Kossuth Lajos tevékenységére is kitérve vizsgálja a tervezett vállalkozás körüli politikai küzdelmek részleteit. Az Egy gazdaságpolitikai alternatíva a reformkorban: a fiumei vasút című munka egyértelműen jelzi, hogy a reformellenzék, a főrendi táblán gróf Batthyány Lajos vezetésével végső soron a Habsburg Birodalmon belüli, a Magyarország számára túlnyomórészt előnytelen munkamegosztáshoz képest az önálló külkereskedelem, a partnerválasztás szabadságáért küzdött.
Gergely András egész történetírói tevékenységével szembehelyezkedett az 1945 utáni ideologizált társadalomtörténeti felfogással, mely a Szekfű Gyulától eredeztethető „rendi nacionalizmus” fogalmán keresztül a magyar gazdasági és politikai önrendelkezésért küzdő, és a 18. század végétől a polgári átalakulás érdekében végső soron döntő szerepet és áldozatot vállaló főnemesi és köznemesi mozgalom negatív megítélését is magában foglalta. Nemzetközi konferenciákon – így egyebek mellett Kossuth Lajos születésének 2002. évi bicentenáriuma alkalmából a Londoni Egyetemen rendezett szimpóziumon is tárgyszerűen és meggyőzően érvelt a magyar nemzeti érdekérvényesítés méltányos volta mellett, a magyarság államalkotó, progresszív politikai szerepvállalásának elfogadtatása érdekében.
 
Gergely András 2006-tól volt a KRE BTK Történettudományi Intézet Kora újkori és Újkori tanszékének professzora, 2013 és 2016 között a Történelemtudományi Doktori Iskola vezetője, a Doktori Iskola Társadalom, politika és hadsereg a Magyar Királyságban 1740–1867 kutatási területének törzstagja, 2016-tól Egyetemünk professor emeritusa.
 
Tisztelt Professzor Úr, Kedves András, emlékedet hálával őrizzük. Nyugodj békében.

Következő események


Összes esemény

Nyelvvizsgaközpont

Sport a Károlin

Sport a Károlin

Napi biztatás

 

Youtube