A Kontextus Műhelyt Hansági Ágnes akkor egyetemi tanársegéd, Neszlár Sándor, Elekes Dóra, Zsille Dóra és Mészáros Márton akkori egyetemi hallgatók alapították 1999 decemberében. A műhely létrehozói a közös gondolkodás, a párbeszéd, az irodalom aktuális fejleményeinek és eredményeinek megvitatására szerettek volna fórumot teremteni, olyan közösséget, amelyet minden kötelezettség nélkül, a közös érdeklődés tart össze. A műhely munkáját jelenleg két egykori műhelyes, Pataki Viktor és Mészáros Márton adjunktosok koordinálják.

A műhely célja azóta is, hogy a kortárs magyar irodalom és az irodalomtudomány iránt érdeklődőket felolvasásokkal, műhelyszemináriumokkal segítse a tájékozódásban. A műhely mindenki számára nyitott, semmilyen alapszabálya, taglistája, hivatalos szervezeti formája nincs. Műhelyszemináriumain többek között Bónus Tibor, Ferenczi László, Kékesi Zoltán, Kulcsár-Szabó Zoltán, Lator László, Lőrincz Csongor, Szirák Péter tartottak előadást. A felolvasásokon többek között Bánki Éva, Petrőczi Éva, Esterházy Péter, Kollár Árpád, Parti Nagy Lajos, Háy János, Poós Zoltán, Varró Dániel, Kukorelly Endre olvastak fel. A műhely 2007 óta elsősorban kritikai műhelyszemináriumokat szervez.

A műhelyszemináriumok alkalmat adnak a közös gondolkodásra, a kritikai szemináriumok keretében legjobb hallgatóink, diákköröseink a kortárs irodalom alkotásai mellett a műértelmezés és a kritikaírás gyakorlatát is megtanulhatták. A műhelyesek között szívesen láttuk és látjuk azokat a más egyetemekről hozzánk csatlakozó egyetemistákat is, akik a Kontextus Műhelyben találtak jó szellemiségű, alkotó közösségre. A kritikai gondolkodás elsajátítása, a megfelelő, stabil szakmai tudásra építve számos olyan írást eredményezett, amely utat talált az országos fórumok felé.

A Kontextus Műhely egykori alapítói között ma már sikeres műfordítót (Elekes Dóra), prózaírót (Neszlár Sándor), a későbbi műhelyesek között költőket (Fitos Adrián, Borbély András stb.) találunk.  A korábbi műhelyesek közül többen nyertek OTDK-t, rendszeresen publikálnak országos fórumokon és vesznek részt doktori képzésben, többen már sikeresen doktoráltak, kritikai közéletünk fontos szereplői.

A műhely arculata, módszertana az elmúlt két évtized során folyamatosan változott, hiszen a műhelyesek egymást követő generációi a műhelyt saját érdeklődésük, egyéniségük, ízlésük szerint formálták. Egyetlen dolog azonban változatlan maradt: a károlis szellemiség jegyében az értéktisztelet és a közösség, a közös gondolkodás tisztelete, hogy az innovációnak csak a tradíció, a tradíciónak csak az innováció adhat értelmet.